Az elozo bejegyzés a számai alapján láthattad, hogy az integrációs és adatmigrációs projektek nagyon nagy százaléka nem sikeres. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka?

Ha elviszed a 15 éves autódat a szerelohöz rutinellenorzésre, elso pillantásra a tapasztalt autószerelo azt fogja mondani, hogy két nap múlva készen lesz, és kapásból felsorolja, hogy mit fog átnézni és cserélni. Ha a harmadik napon felhívod a szerelot, vajon mit fog mondani?

“Kedves Uram, ennek az autónak sokkal több baja van, mint amit elozoleg sejteni lehetett. Ez az autó egyáltalán nem volt karbantartva, a szervízkönyvben is látszik, hogy néhány kötelezo szervíz hiányzik. Ezen kívül van néhány olyan hibája, amelyhez nincs megfelelo muszerem, és el kell vinnem a Hiper Diagnosztikai Garázsba, hogy a pontos okot megállapítsuk és kijavítsuk.”

Ha nem látod egybol az analógiát, akkor segítek

1. A tapasztalt autószerelonk rosszul becsülte fel a munka nagyságát az elején, és hiányosan határolta körül a feladatokat számodra.
2. Az autószerelo muhelynek nem volt mindenhez megfelelo eszköze
3. Bizony, te is hibás voltál, mert nem tartottad eléggé karban az autót.

Az adatmigrációs projektekben szinte elenyészo annak az oka, hogy a migrációt végrehajtó csapat tapasztalatlan, ill. elso projektes. Legkritikusabb probléma a feladat körülhatárolása ill. becslése az adatmigrációs projekt elején. A megfelelo szoftverek használata és azok megértése is fo hiányosság. Emellett a forrásadatok minosége a legtöbb esetben kivánnivalót hagy maga után, és ez még bonyolultabbá teheti a migrációt.

Ezen kívül van nehány kisebb súlyú, javításra szoruló körülmény, amelyek felsorolását meghagyom neked. A kisebb súly nem azt jelenti, hogy ezek hiánya miatt a projekt még sikeres lehet, hanem azt, hogy kevesebb százalékban fordult elo, mint sikertelenségi tényezo. Tehát ezek is fontosak, és meg kell oket is említeni ebben a blogban. Megoldás közzététele 1 hét múlva (vagyis nem a következo bejegyzésnél).